A kihelyezési összegekben elért rekorddal párhuzamosan stratégiai szintű fordulat ment végbe az elmúlt évek tőkebefektetési trendjét tekintve, a 2015-ös üzleti évtől kezdődően ugyanis a megkötött ügyletek számának (deal count) és értékének (deal value) a változása tendencia szintjén fordított irányú: összességében csökkenő számban, azonban egyre nagyobb összegben történnek befektetések.
Mindezek tételes bontásban: 2009-ben a tranzakciók száma 4488 volt, 2014-ben már meghaladta a 10 000-et, a 2015-ös üzleti év pedig tartva a szintet, 10 758 ügylettel zárult. Ezzel szemben 2016-ban már csak 9 242 tranzakciót hajtottak végre a befektetők, és ez a szám 2018-ban is megállt 9 487-nél. Az előbbiekkel párhuzamosan az adott év során sikeresen véghez vitt befektetések teljes összege a 2009-es 27,2 milliárd dollárról 83 milliárd dollárra emelkedett 2015-re, 2018-ra pedig 132,1 milliárd dollárra nőtt, a 2019. év első fordulója pedig tartotta a szintet: a pénzügyi jelentések összesen 32,6 milliárdnyi tőkebefektetésről számolhattak be.
Így akár azt is feltételezhetjük, hogy 2019 végére a tőkebefektetések összege meghaladja a 2018-as csúcsot is. Összegezve tehát, az új tendencia szerint a kockázatitőke-befektetők a nagyobb befektetésekre koncentrálnak, ami azonban szükségszerűen magával vonja a befektetések számának csökkenését.
A tőkepiac e trendjének megértéséhez érdemes megvizsgálnunk néhány egyéb változást is, melyek magyarázatul szolgálnak a megkötött üzletek számának csökkenésére: először is, az NVCA jelentése szerint a tőke még sosem volt olyan könnyen elérhető a tőkebefektetők (egyre szigorodó) elvárásainak megfelelni tudó vállalkozók számára, mint napjainkban. Ez az előrehaladás abszolút pozitív hírértékkel bír a vállalkozók számára, ugyanakkor jelentős nyomást helyez a kockázatitőke-befektetőkre. Mi több, stratégiai szempontból lényeges választás elé állítja őket: a gyors ütemben végrehajtott befektetést tartják fontosabbnak a versenyképes körökbe való bekapcsolódás érdekében, vagy megfontolt és részletekbe menő elemzést folytatnak belépésüket megelőzően.
Hasonló tendencia észlelhető az angyalbefektetők között is, akik egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a friss vállalkozások felé. Azok a startupok, amelyek érettség tekintetében nem tudnak megfelelni a befektetői elvárásoknak, tovább maradnak magánkézben, és az angel/seed státusz helyett csupán egy későbbi időpontban vonnak be tőkét a piacról. Forrásgyűjtés érdekében pedig gyakran nyúlnak alternatív megoldásokhoz, mint a közösségi finanszírozás, és sokszor a bevett befektetési szintek kihagyásával későbbi életszakaszukban vonnak csak be tőkét, amikor már intézményi befektetővel ülnek asztalhoz.
Érdemes továbbá megvizsgálni a befektetések célpontjait: 2019 első negyedévében a core software és a SaaS (Software as a Service) vállalatok mellett számos új, dinamikusan fejlődő szektor vonta magára a kockázati befektetők figyelmét. Olyan ágazatokról beszélünk, amelyek tőkebefektetés szempontjából még mindig nem teljesen kiaknázott területek, ám ígéretes lehetőségeknek bizonyultak az eddigiek során, mint például a kiberbiztonsággal vagy a robotikával foglalkozó cégek, a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépi tanulást (ML) alkalmazó vállalkozások, vagy a fintech és healthtech társaságok. Töretlen népszerűség jellemzi az élettudományok szektorában a génterápiával és a ritka betegségekkel foglalkozó cégeket, illetve újra előtérbe kerültek a medtech vállalatok.
Az IPO-k terén is pozitív eredményekről számol be az NVCA pénzügyi riportja: számos kockázatitőke-befektetéssel érintett cég bocsátott ki részvényt nyilvánosan az első negyedév során, ezek közül a kiemelkedett a Lyft tőzsdére lépése, amely céget pre-money (azaz tőkebevonás előtt) 21,7 milliárd dollárra értékeltek. Jó néhány, szintén kockázatitőke-hátterű unikornis – mint például az Uber, a Slack, az Airbnb, a Pinterest, vagy a Postmates – parkettre lépésére még várnunk kell, azonban az NVCA szerint a jelenleg regisztráció alatt álló IPO-k ígéretes üzleti potenciált jelentenek a következő hat hónapra tekintve. Amennyiben a további körök az előzőekben kifejtett várakozásoknak megfelelően alakulnak, a befektetők és a hozzájuk kapcsolódó üzleti partnerek milliós tételekben számíthatnak beruházásaik megtérülésére, ami valószínűsíthetően a piac további élénküléséhez vezet majd, ez pedig új tehetségek számára biztosíthat lehetőséget a piacra való betörésre.
Összességében látható, hogy az Egyesült Államokban a kockázati tőke inkább a nagyobb tranzakciók irányába mozdult el. Mindezeket figyelembe véve kíváncsian várjuk, hogy a 2019-es év soron bekövetkező befektetései beigazolják-e a feltételezést, hogy a kevesebb, de lényegesen nagyobb tranzakciókra koncentráló hozzáállás hozhat még tőkepiaci csúcsot és, hogy a most látható trendek tartósnak bizonyulnak-e középtávon.
A cikket publikálta: Piac és Profit