A hazai gazdasági környezetben jelentős problémát okoz a vállalkozások számára a kialakult veszélyhelyzet. Probléma forrása sok cég esetében abban rejlik, hogy a beszámolójukat a legfőbb szerv (így kft-k esetében a taggyűlés) általi elfogadás előtt egy további testületnek is véleményeznie szükséges (pl. felügyelőbizottság, board, stb). E cégek működése és létesítő okirata azonban nem volt arra felkészítve, hogy a beszámolójuk megvitatása elektronikus hírközlő eszközök útján is kivitelezhető legyen.
Ezt a problémát oldotta fel a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) kormányrendelet („Rendelet”), amelynek fontosabb részeit foglaljuk össze.
Legfőbb Szervi Ülések Megtartása
A Rendelet értelmében a többszemélyes legfőbb szervi ülés (pl. taggyűlés, közgyűlés) a tagok személyes részvételével nem tartható meg abban az esetben sem, ha az már összehívásra került.
Rendelet értelmében, ha a cég tagjainak száma nem haladja meg az öt főt és a határozatképesség előre biztosítható, úgy ez esetben a határozathozatalra elektronikus úton kell, hogy sor kerüljön.
Elektronikus úton történő megoldási lehetőségek ülés tartására a Rendelet értelmében
amely még abban az esetben is alkalmazható, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
Ügyvezetés Teendői az Elektronikus Megoldások Kapcsán
Az ügyvezetésnek napirendre vonatkozó részletes tájékoztatást kell adnia és a határozat tervezetét is közölnie kell az a tagokkal. Ennek keretében meg kell határozni:
Az ügyvezetés feladata továbbá a jegyzőkönyv elkészítése a legfőbb szervi ülésről, amelyben rögzítik az ülés megtartásának körülményeit is. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
A Rendelet kiemeli, hogy az ügyvezetős köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapjanak, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
A felügyelőbizottság tagjának és az állandó könyvvizsgálónak tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerülhet sor.
Testületi tagság
A veszélyhelyzet kihirdetését követően sok cég életében felmerült kérdést szabályoz a Rendelet a testületi (pl. igazgatóság, felügyelőbizottság, board, vagy audit bizottság) döntéshozatallal kapcsolatosan. E szervek elektronikus hírközlő eszköz útján (pl. telefonkonferencia) vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatják üléseiket, vagy írásbeli egyeztetést folytathatnak, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatják. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal ebben az esetben elektronikus üzenetváltással (e-mail) is megtörténhet.
Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, úgy a többi tag jogosult a határozathozatalra. Ez fontos biztosíték arra, hogy a cégek működőképesek tudjanak maradni akkor is, ha ügyvezető szervük létszáma lecsökken.
Jognyilatkozatok megtételének a módja
A Rendelet kimondja, hogy ha a tag egy jogi személy, úgy elektronikus úton tett a jognyilatkozatát – tagi minőségében – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással való hitelesítéssel is megteheti.
A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
Minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.