A generációváltás nehézségét és időbeli elhúzódását számos publikáció kiemeli, azonban ennek okaival kevésbé lehet találkozni. Az okok ugyanis összetett folyamatot takarnak, amelyek kommunikációs problémák és üzleti (pl. adó és jogi) kérdések megfontolása köré csoportosíthatók. A kommunikációs folyamat során érdemes figyelmet szentelni a közös és egyéni célok meghatározására, vagy a helyes konfliktuskezelés kidolgozásának módszertanára majd annak alkalmazására. Már a folyamat megkezdésekor tisztázni szükséges azt, hogy a család, mint egy összetartó emocionális egység és a vállalkozás, mint egy érdekvezérelt egység összehangolását feltétlenül szükséges megoldani.
Valószínűleg nem sokan állítanánk az ellenkezőjét annak, minthogy egy családi vállalkozás mindennapjaiban biztosan előfordul, hogy a családtagok egymástól eltérő véleményt fogalmaznak meg kisebb-nagyobb döntéshelyzetekben. A különböző látásmód és a felmerülő kérdések sokoldalú megközelítése a vállalkozás javát szolgálja, azonban, ha az ezekből eredő feszültséget nem megfelelő módon kezelik, akkor az eltérő nézőpontok a konfliktusok folyamatos forrásai lesznek. Az egészséges együttműködés és a hosszútávú siker érdekében tehát hangsúlyt kell fektetni egyéni és közösségi szinten is a helyes kommunikációra, illetve konfliktuskezelésre.
Egy közös vízió meghatározása elengedhetetlen egy hosszútávon jól működő családi vállalkozás számára. A vízió kialakítását és leírását érdemes egy családi alkotmány keretében összegezni, amelyben még helyet kaphat a közösség által képviselt és a jövőben is képviselni kívánt értékek, valamint az elérendő célok. Egy családi alkotmány iránytűként szolgálhat ugyanis a jövőre vonatkozó tervezésben, döntéshozatalban, így az elkészítésére szánt idő egyúttal megtérülő befektetésként is szolgálhat – véli dr. Vámosi Róbert ügyvéd, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda generációváltásért felelős munkatársa.
A családi alkotmány tervezése során azon szervezeti kérdéseket érdemes számba venni, hogy a vállalkozáson beüli hatásköröket hogyan kívánják elosztani és abból kinek mi lenne a pontos feladata. A vállalkozás vezetését átvenni szándékozó családtagra például olyan feladatköröket érdemes bízni, amelyek biztosítják számára a leendő pozíciójára való megfelelő felkészülést. A hatáskörök megosztásán kívül az üzleti struktúra felépítéséhez össze kell hangolnunk a részvényesek és a tulajdonosok munkáját a teljesítmény és a stratégia rendszeres ellenőrzését illetően.
Fontos továbbá, hogy a cégstruktúra illeszkedjen az elvárt célokhoz és a jövőbeli hatékony működéshez – szögezte le Bagdi Lajos adószakértő, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője. Egy jól megválasztott felépítéssel a hatáskörök megfelelően delegálhatóak, a működés transzparenciája biztosítható, egyúttal a kockázatok is kiválóan menedzselhetőek. Amennyiben például több operatív egység is azonosítható a családi vállalkozáson belül és azok jól definálható módon elkülöníthetőek egymástól, egy holdingszerkezet kialakításával az egyes felelősségi és érdekeltségi rendszerek is jól szétválaszthatóak a családon belül.
Ha időt szentelünk az itt felsorolt tanácsoknak, azzal befektetünk a cég jövőjébe. A családi alkotmány biztosítja az elméleti alapot, melyre az együttműködésen alapuló munkavégzéssel, a hatékony konfliktuskezeléssel, valamint a megfelelő üzleti struktúrával fel tudunk építeni egy sikeres vállalkozást, s ugyanezen pontok mentén mehet végbe sikeresen a vállalkozás irányításának átadása a következő generáció részére. Egyúttal a megfelelő cégstruktúra hatékonyan elő tudja készíteni a jövőbeli optimális működést és a felelősségi és érdekeltségi rendszerek elkülönítését.
A cikket publikálta: Piac és Profit