Parlament által elfogadásra került a részvényesek ösztönzéséről szóló törvényjavaslat (2019. évi LXVIII. törvény), amely a 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja
A részvénytársaságok jellemzője, hogy nem a társaság tagjai töltik be a vezető tisztségviselői pozíciókat, ami felveti annak a kérdését, hogyan biztosítható a hatékony gazdálkodás követelménye, hiszen
a döntéseket sokszor olyanok hozzák meg, akiket nem érint azok következménye. – nyilatkozta dr. Pintér Attila, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda befektetési szakágának vezető ügyvédje.
A részvénytársaság és a részvényesek közötti közvetlen kommunikáció, valamint annak érdekében, hogy a részvényesek szavazati jogai gyakorlásának korlátozására vonatkozó alapszabályi rendelkezések érvényesíthetőek legyenek, a törvény értelmében kiemelkedő fontosságú a részvényesek azonosítása, azaz a törvényben meghatározott személyes adataik kezelése.
A részvényesek tájékoztatásához kapcsolódóan a törvény előírja, hogy amennyiben a részvényes a társaságtól közvetlenül nem kap tájékoztatást, akkor a társaság a részvényest képviselő meghatalmazott részére köteles minden információt átadni, ami a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges. A meghatalmazott az így tudomására jutott információkat megküldi a részvényesnek. Úgyszintén a részvényes megfelelő tájékoztatása érdekében a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásról kapott visszaigazolást a meghatalmazott köteles a részvényesnek haladéktalanul továbbítani.
A törvény értelmében a társaság igazgatói tekintetében javadalmazási politikát kell meghatározni, és a társaság kizárólag ennek alapján teljesíthet kifizetést az igazgatók részére. Eltérés csak kivételes esetben, ideiglenesen lehetséges. A kifizetésekről évente javadalmazási jelentést kell készíteni.
A részvénytársaságokhoz kapcsolódóan a jogszabály módosította és új rendelkezésekkel egészítette ki a Ptk. előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság vonatkozásában.
E körben kiemelendő, hogy nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás. A javadalmazási politikát és a javadalmazási jelentést szavazás céljából a törvényben meghatározott gyakorisággal a közgyűlés napirendjére kell tűzni. A határozatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezés kiegészült azzal az előírással, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság a javadalmazási politikáját és a javadalmazási jelentést köteles a honlapján nyilvánosságra hozni.
A részvényesek megfelelő tájékoztatása érdekében is módosult a Ptk. Ehhez kapcsolódó előírás, hogy a részvényes kérelmére az igazgatóság köteles visszaigazolni, hogy a részvényes szavazatát a közgyűlésen szabályszerűen rögzítették és azt beszámították, kivéve, ha a szükséges tájékoztatás a részvényes rendelkezésére áll.
A cikk szerzője dr. Rigó Zsuzsanna jogtanácsos