Egy világjárvány kitörése hatással van az egész gazdaságra, így a munkaerőpiacra is. Magyarországon a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel került kihirdetésre veszélyhelyzet a koronavírus világjárványra tekintettel, ami számos további közvetett hatást is eredményezett. Rendezvények maradnak el, a vendéglátóhelyek kiürültek, nyitvatartásuk korlátozott és az utóbb elrendelt kijárási korlátozások hatására számos üzlet zárt be, vagy húzódott vissza az online térbe, így a továbbiakban kizárólag kiszállítás útján szolgálja ki vevőit. Egy ilyen leállás valamennyi munkáltatót mélyen érint, legyen szó nagyvállalatról vagy KKV-ról.
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet változásokat hozott a munkajogi szabályozásban is, tekintettel arra, hogy az Mt. rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig a kormányrendeletben foglaltak szerinti eltéréssel kell alkalmazni. A kormányrendelet értelmében a munkáltató a már közölt munkaidő-beosztást (tehát gyakorlatilag a napi munkaidőt) a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően bármikor módosíthatja, továbbá a munkáltató egyoldalúan jogosulttá válik otthoni munkavégzés és távmunkavégzés előírására a munkavállaló számára. A munkáltatónak így egyrészről lehetősége nyílik a munkavállalói védelmében és a munkahely fennmaradása érdekében több lépést is megtenni. Ezek a rendelkezések másrészről az erőviszonyokat a munkáltató irányába mozdítják el, azzal, hogy egyoldalúan feljogosítják a fentebb említett intézkedések megtételére, azonban olyan alapvető szabályok, mint, hogy a munkavégzés eszközeit a munkáltató köteles biztosítani, kritikus kérdés lehet az otthoni munkavégzés esetén.
A kormányrendelet lehetőséget ad továbbá arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérjenek. Ennek jelentősége akkor tűnik ki igazán, ha összevetjük a hagyományos szabállyal, ami alapján eltérés csak a munkavállaló érdekében történhet. Az alap rendelkezéssel a Munka Törvénykönyve a munkavállalói jogok minimumát határozza meg. Az új szabály pedig lehetőséget teremtett arra vonatkozóan, hogy például olyan garanciális szabályoktól eltérjenek a felek, mint a munkáltatói felmondás indokoláshoz kötése vagy a felmondási idő. Természetesen ebben az esetben is megállapodáson kell alapulnia az Mt.-től való eltérésnek. Remélhetőleg ez oda vezet, hogy a mindkét fél által érzékelt szorító helyzetben kölcsönösen elfogadható megoldás születhet. Az általános folyamatok szempontjából azonban feltételezhető, hogy a munkaviszonyok megtartása önmagában értéket jelent, különösen, ha összevetjük az egyre gyakoribb alternatívaként megjelenő platform gazdaságban történő munkavégzéssel (azaz online felületet használva, illetve egy platform közvetítése alapján, jogi értelemben vállalkozóként történő, jellemzően eseti tevékenységgel), ahol a munkavállalóihoz hasonló jogok nem illetik meg az egyéneket.
Összegezve látható, hogy jelentős mozgásteret kapnak a piaci szereplők arra, hogy megoldást találjanak a felmerült szomorú helyzetre, amiről csak remélni lehet, hogy minden fél számára – legalább a lehetőségekhez mérten – előnyös eredményt hoz.
#munkajog #veszélyhelyzet #koronavirus