Valamennyien tisztában vagyunk már azzal, hogy a járvány nem csak a saját életünkre van kihatással, hanem a gazdaságra is. Így természetesen a járvány hatásait a startup-ok is megérzik. Lassabbak az olyan korábban jól megszokott, olajozottan működő folyamatok, mint a befektetések lehívása, vagy egy új befektető bevonása. Milyen hatással lehet azonban a járvány a cégértékelésre egy új befektető bevonása során? Érheti-e mégis hátrány az alapítókat egy új befektető belépés miatt? Cikkünkben erre keressük a választ.
Mindenekelőtt fontosnak tartjuk kiemelni azt, hogy a cégértékelés még prosperáló gazdaság esetén is nem más, mint egy adott időpontban rendelkezésre álló adatok alapján történő feltételezésekbe bocsátkozás, amely egy cég adott jövőbeli értékét hivatott meghatározni. Mi a helyzet akkor, ha beüt a krach, jelen esetben egy világjárvány? Változhat-e a járvány következtében a startup cégértékelése? Kihatással van-e a járvány magára a befektetések világára?
A jelenlegi helyzetben egyelőre úgy néz ki, hogy a cégértékelésekben még nem látszik a járvány hatása, de ami ma még így van, az már lehet, hogy holnapra már a feledés homályába vész. Annak az eldöntése, hogy az adott befektető egyáltalán befektet-e a társaságba, nagy szerepet játszik a cégértékéles a döntés meghozatalában. Startupok esetén ez a cégérték inkább szól magának az ötletnek és a csapatnak, valamint a jövőbeli, reményteli eredményeknek, mintsem a múltbeli történéseknek.
Ez a cégérték képezheti a kiindulópontját a társasági részesedés (üzletrész, részvény) adás-vételének. Nem sok olyan befektetési szerződés van, amely ne rendelkezne, legalább röviden, egy bekezdés erejéig a hígulás elleni védelemről (anti-dilution right), sőt a bevett gyakorlat azt mutatja, hogy a befektetési szerződések nemcsak rendelkeznek a hígulás elleni védelemről, hanem akár vétójogot is biztosíthatnak a korábbi befektető számára, arra az esetre, ha új befektető akarna a társaságba belépni.
Vajon miért fontos ez a befektetőnek és hogy kapcsolódik ehhez a cégértékelés? Mi is az a hígulás elleni védelem? Röviden talán úgy tudnánk megfogalmazni, hogy a hígulás elleni védelem azt hivatott biztosítani a már meglévő befektető számára, hogy amennyiben új befektető érkezne a társaságba, aki tőkét von be a társaságba, abban az esetben az új befektető ne szerezhessen részesedést kedvezőbb feltételekkel, mint amilyen feltételekkel a régi befektető szerezte a már meglévő részesedését. Itt jut kiemelkedő szerephez maga a cégértékelés.
Ha például 2 évvel ezelőtt fektetett be a korábbi befektető magasabb cégérték alapulvételével, majd most, a járvány idején újabb befektető kívánna belépni, immáron jóval kisebb cégérték alapulvételével, akkor akár olyan helyzet is előállhat, hogy az új befektető megközelítőleg hasonló részesedést szerez a társaságban, mint a korábbi befektető, jóval alacsonyabb áron. Ez nem igazán tűnik fair-nek, főként a régi befektető szempontjából.
Hígulás esetén a korábbi befektetőt természetesen kompenzáció illeti meg. Általánosan elfogadott, hogy amennyiben hígulás következik be, tehát alacsonyabb cégértéken lép be az új befektető a társaságba, akkor a társaság alapítói kötelesek ezt a kompenzációt teljesíteni a korábbi befektetőnek. A kompenzálás tárgyát a saját részesedésük képezi, amelyből kötelesek egy arányosan meghatározott részt a korábbi befektető számára juttatni.
Mi történik akkor, ha a hígulás elleni védelemre vonatkozó rendelkezés kimaradt a befektetési szerződésből és mégis új befektető lép be a társaságba? Nos, nem szívesen lennénk a korábbi befektető helyében.