A szellemi tulajdon vagy más néven IP kérdésköre örökzöld téma a startupok világában. A legtöbb startupper úgy gondolja, hogy amit ő alkot az már kizárólag őt illeti, azonban a kérdés ennél azért árnyaltabb. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó törvények tömör rendelkezéseit olvasva nem könnyű a sorok mögé látni, így ez a cikk a szellemi tulajdonon belül elsődlegesen olyan szerzői joghoz kapcsolódó kérdésekkel kíván foglalkozni, amik gyakorlati szempontból segíthetnek egy kicsit közelebb hozni az olvasót a nyers jogszabályi szöveghez.
„A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző)”
Áll a méltán híres mondat a szerzői törvényben. Amint ezt elolvassuk, megnyugodva hátradőlhetünk és asztalra felrakott lábakkal mondhatjuk, hogy: „Na, ezt gyorsan letudtuk”. Oké-oké, de vegyük akkor sorban; mi az a szerzői jog, ki a szerző és végezetül pedig mi minősül műnek?
Azon kívül, hogy te kapod a pénzt, még a nevedet is fel kell tüntetniük.
A szerzői jogon belül megkülönböztetünk személyhez fűződő jogokat és vagyoni jogokat. A személyhez fűződő jogokhoz tartozik a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a név feltüntetéséhez való jog és a mű egységének védelme. Ez utóbbi nyújt védelmet a mű olyan eltorzításától, ami a szerző becsületét, jó hírnevét sértheti.
A vagyoni jogok teljes körű felsorolása meghaladja jelen írás kereteit, azonban a legfőbb jogosultságokat tekintve ide soroljuk többek között a mű felhasználásának jogát, valamint a mű felhasználásának engedélyezésére való jogot is. A felhasználás engedélyezésének körében a szerzőnek lehetősége van licenciát adni művére, tehát például egy szoftver esetében átengedhetjük másnak a használat lehetőségét.
Én írtam egyedül a programot… amúgy Balázs csak kb 200 sort kódolt belőle…
A szoftverek felhasználásának engedélyezése lincencia szerződések által valósul meg a gyakorlatban, amelyek a szerzői törvény alapján önálló szerződéstípusnak minősülnek. Azonban mielőtt engedélyt adnánk az applikációnk felhasználására, érdemes jól körbejárni, hogy ki, mit és mennyit tett hozzá a létrejöttéhez.
A kollaborációk a mai alkotások megszületéséhez már elengedhetetlenek, és ha a szoftvereknél maradunk — és talán napjainkban ez a legrelevánsabb –, egy komplex piacképes applikáció lefejlesztése már igen összehangolt csapatmunkát igényel. A közösen fejlesztett szoftverek tekintetében a szerzőtársakat együttesen illeti meg a szerzői jog, kétség esetén pedig egyenlő arányban…és mikor merülhet fel kétség? Ha például nem tudjuk megállapítani, hogy Dani és Balázs által fejlesztett app tekintetében milyen mértékben járultak hozzá munkájukkal a szoftver létrejöttéhez. Ilyenkor bizony a jogszabály a legkézenfekvőbb megoldást választja azzal, hogy egyenlő arányban osztja el a szerzők között a jogosultságot.
Ingoványos talajra tévedünk azonban, ha munkaviszony keretein belül hozunk létre egy művet, hiszen ezekre az esetekre külön szabályok vonatkoznak, főleg a szoftvereknél. A munkaviszonyban létrehozott szoftverek esetében a vagyoni jogokat alapesetben a munkáltató szerzi meg, azonban rengeteg tényező közrejátszhat, ha el akarjuk dönteni, hogy pontosan kit illetnek meg a műhöz kapcsolódó jogok. Vizsgálnunk kell például, hogy mennyiben kapcsolódik az alkotás a munkaviszonyhoz? Mi történik akkor, ha a munkavállaló, munkáltatói utasítás következtében hoz létre egy alkotást? Ezek olyan kérdések, amelyek a gyakorlatban mindennaposak, azonban megítélésükre nem lehet általános választ adni, hiszen eldöntésükhöz az összes körülményt figyelembe kell vennünk.
Szerzői műnek minősül-e, ha telefonnal lefotózom a pizzámat az étteremben?
Photo by Spencer Davis, source: Unsplash
A szerzői védelem bizony elkészültétől fogva megilleti a négysajtos pizzádról készített képedet, ha annak egyéni, eredeti jellege van, művészi értéktől és minőségtől függetlenül. Azonban az egyéni és eredeti jelleg kulcskérdés, tehát fontos, hogy a kép egyéni kifejezésmódot tükrözzön és ne csak egy egyszerű másolat legyen. Az alkotásokat a szerzői védelem egyébként létrejöttüktől kezdve megilleti, tehát semmilyen hatóságnak vagy szervnek nem kell nyilvántartásba vennie a műveket.
A törvény meghatároz bizonyos kivételeket, amelyek nem minősülhetnek szerzői műnek. Ha egy álmatlan éjszakán felriadunk és kipattan a fejünkből egy világmegváltó ötlet, vigyázzunk kinek mondjuk el először, hiszen nem lehet tárgya szerzői védelemnek ötlet, elgondolás működési módszer vagy matematikai művelet. Ezeket a „megoldásokat” a jog már az üzleti titok körében kívánja kezelni, amelynek védelmi rendszere a szerzői joghoz képest jóval lazább.
85 másodperc 100.000 dollárért
Az élet legtöbb területén, amivel sokat lehet keresni, azzal legalább ugyanakkorát lehet bukni is. A szerzői jog esetében sincs ez másképp, ezért érdemes körültekintően eljárni amikor szerzői alkotásokról van szó. Magyar viszonylatban talán az egyik legelhíresültebb szerzői jogsértés volt, amikor Kanye West az Omega egyik leghíresebb dalát, a Gyöngyhajú lányt emelte be egyik zenéjébe. Kanye-nek elvileg nem volt engedélye a felhasználásra, így a nagyjából 85 másodperces részletért állítólag 100.000 dollárt fizetett a jogtulajdonosoknak peren kívüli megállapodás keretében.
A szerzői jog területe bizony nem egyszerű és könnyen jogot sérthetünk akár egy ártalmatlannak tűnő felhasználással vagy átdolgozással is, így szerzői kérdésekben javasolt kikérni olyan ügyvéd véleményét, aki jártas az IP területén.
Dr. Knitzky Dávid
Pintér Attila Ügyvédi Iroda