A kockázatitőke-finanszírozás nem csak az egyetlen válasz a kezdeti finanszírozást kereső induló vállalkozások számára. Ezen cikkünkben dr. Pintér Attila és Szeles Nóra segítségével annak jártunk utána, hogy milyen főbb különbségek vannak a közvetlen kisbefektetői részvételt biztosító crowdfunding és az intézményi kockázati tőkefinanszírozás között.
Egyre többet hallhatunk és olvashatunk a közösségi finanszírozásról, az online elérhető equity crowdfunding-ról. Ez a finanszírozási modell a tőkebefektetés egyszerűbb, sokak számára elérhetőbb formája, hiszen szélesebb rétegek számára nyújt befektetési lehetőséget: sokan, kis tőkével vehetnek részt a közösségi tőkét kereső vállalkozások finanszírozásában.
Ha összehasonlítjuk a közösségi finanszírozást és a kockázati tőkebefektetést, vannak lényeges különbségek, amelyeket feltétlenül figyelembe kell venni, hiszen különbözik többek között a két befektetési forma üzleti modellje, befektetési feltételei, a befektetők tapasztalatai, valamint a marketingre szánt költségek. Fontos mérlegelni ezeket a szempontokat mielőtt választunk.
Lássuk hát a legfontosabb különbségeket.
A crowdfunding széleskörű online marketingen alapul, amellyel akár több ezer ember is elérhető. Minél nagyobb a tőkét kereső társaság, a kampánygazda, az adott platform online elérése, valamint annak követői száma, annál könnyebb a szélesebb tömeg megszólítása. Tehát ha az üzleti modell nem eléggé világos és nem átlátható sokak számára, valamint az ötlet nem győzi meg az embereket, nem ez lesz a megfelelő út az elindulásra.
Míg általában a VC-k szakértőket kérnek fel egy-egy bonyolultabb vagy speciális befektetési lehetőség felmérésére, addig a crowdnak ez nem áll a módjában. A kampányban így célszerű pontos visszajelzést adni arról is, hogy a befektetésük mit eredményez számukra: ezt a term sheet is tartalmazni fogja. De az nehezen előrelátható, hogy az ötlet hogyan fog működni a jövőben.
Az értelmezhető, megbízható és világos üzleti modell kockázati tőkebefektetés esetén is elengedhetetlen. Természetesen az üzleti modell mellett a legfontosabb: maga a csapat.
Míg a kockázati tőkebefektetés esetén egy vagy több intézményi befektetésre nyújt lehetőséget, addig egy crowdfunding platform által szervezett módon több, nem hivatásos befektető számára nyújt befektetési lehetőséget. A kockázati tőkebefektetés esetén nincs mód arra, hogy valaki pár százezer forinttal beszálljon egy tőkebefektetésbe, azonban a crowdfunding éppen ezt a lehetőséget kínálja, sok kis befektetés koordinálásával.
Megjegyezzük, hogy a két befektetési forma nem zárja ki egymást, sőt nagyon sok kockázati tőkebefektető használ egyéb crowdfunding platformot is arra célra, hogy a saját befektetését kinyissa a tömegek számára, akik az ő feltételeihez csatlakozva tudják így a tőkebefektetés összegét növelni.
A crowdfunding során szabott befektetési feltételek sokkal inkább vállalkozó-barátabbak, mint a kockázati tőkebefektetés esetében. Hiszen az első esetben a vállalkozó a saját elgondolásai szerint kereshet pénzt, míg kockázati tőkebefektetés esetén korlátozó- és elsőbbségi jogokról szükséges megállapodni a befektetővel. Így a tőkebevonás a befektetői értékeléstől, időszaktól és feltételektől is függ.
Egy jó befektető nemcsak a befektetett összeggel támogatja a kampánygazdát, hanem ’smart money’-t nyújt a vállalkozónak, így megosztva vele kapcsolati tőkéjét. Ezzel a vállalkozót hozzásegítheti partnerekhez, ügyfelekhez vagy akár egy következő befektetéshez.
E témát illetően általában a kockázatitőke-finanszírozás jár előrébb, mivel szélesebb az a vállalkozói kör, akit a befektető ismer vagy meg tud szólítani. Ugyanakkor számos platformon bátorítják is a befektetőket, hogy osszák meg, hogyan tudnák segíteni a vállalkozás fejlődését. Az a network, amit a tömeg biztosít, a crowd capital. Szintén jellemző, hogy aki részvényesévé válik így egy márkának, amelynek eddig csak a vásárlója volt, annak a lojalitása, a márka iránti hűsége jelentősen nő. Ezt használja ki sok sörmárka, kozmetikum, divatmárka is.
Ha nagyobb társadalmi hatás elérése a cél és nem csak a későbbi pénzügyi hozamokra összpontosítunk, akkor a crowdfunding a megfelelő választás, hiszen kevés befektető használja arra a pénzét, hogy az általa fontosnak vélt célt támogassa. Azon befektetők viszont, akik ilyen célokra is használják a befektetéseiket, úgy ezen befektetők úgy tekintik, hogy a térülés, amit kapnak, egy jobb világ.
Megjegyezzük, hogy egy kockázatitőke-befektető iparági tudása és szakmai tapasztalatai hatékony segítséget nyújthat sokszor azonban a vállalkozó számára.
Crowdfunding esetén a digitális és online marketingnek kiemelten fontos szerepe van, melynek célja minél több ember elérése és megnyerése. Az online fórum segítségével a kampánygazda hatékonyan léphet kapcsolatba az érdeklődőkkel és ismertetheti meg velük termékét vagy a szolgáltatását. Ott olyan kérdéseket is feltehetnek, ami egy jogi átvilágítás esetében nem is merülhet fel. Ezt hívják crowd diligence-nek.
Kockázati tőkebefektetés esetén nem az elért emberek mennyiségén van a hangsúly, hanem a megfelelő emberek figyelmének felkeltése a cél a projekt bemutatásán keresztül.
A legtöbb kockázati tőkealap sajátos iparági fókusszal rendelkezik, így nagyobb korlátozásokkal találkozhatunk náluk az egyes befektetéseik esetén.
Crowdfunding rugalmasabb megoldásokat kínál, hiszen, ha az ötlet meggyőző, sokan, kis tőkével is részt vehetnek abban.
Kockázati tőkebefektetés esetén bár magas a befektető elvárt hozama, mivel a tőkéből a lehető legtöbbet szeretné, azonban a közösségi finanszírozás esetén viszonylag magas jutalékot kell fizetni a sikeres kampány esetén – a bevonásra került tőke 5-10%-a között is mozoghat.
A közösségi finanszírozási kampányok jóval több emberhez elérnek az online platformoknak köszönhetően. Ezáltal nagyobb figyelem jut a kampánygazdák és a termékeik vagy szolgáltatásaik számára. Hozzátesszük, hogy a felhasználók aktív közösséggének szervezése sem egyszerű feladat.
A vállalat értékelése a kampánygazda és a crowdfunding befektetők között olyan, mint a legtöbb online vásárlás: minden információ és feltétel a rendelkezésükre áll, majd ezek tudatában dönthetnek a befektetés mellett.
A kockázati tőkebefektetés folyamatában nem minden esetben maradnak az értékelési feltételek változatlanok. Sokszor előfordul, hogy az elképzelt mértékhez képest a befektető nagyobb részesedést kér.