A Jegybank 2019. október 25-én tartott konferenciáján bemutatta a régió első központi banki szinten megalkotott fintech stratégiáját, amely a „Pénzügyi innováció és stabilitás” nevet kapta. Az eseményen a stratégia által érintettek, azaz a hazai pénzügyi intézmények és a fintech cégek képviselői vettek részt. Az alábbiakban dr. Pintér Attila, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítója fejti ki a stratégia fontosságát és a digitalizációs törekvések előnyeit, céljait.
A fejlesztés fontossága
A Jegybank az EU tagállamait vizsgálva megállapította, hogy a magas szintű digitalizáció jellemzően megkönnyíti az államok pénzügyi rendszeri stabilitásának fenntartását, ezáltal a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Ehhez elengedhetetlen a hazai fintech szektor fejlesztése, a felhasználók pénzügyi tudatosságának fejlesztése, valamint a szektor szakembereinek képzése.
A kiadvány többek között a hat legfontosabb stratégiai pillért fekteti le: ezek a támogató fizikai és szellemi infrastruktúrára, a szabályozás modernizálására, a hazai és nemzetközi kooperációra, a fogyasztói értékteremtésre és etikus eljárásra, az IT biztonság fenntartására, valamint az edukációra vonatkoznak. Ezekhez a dokumentum olyan értékeket és sarokpontokat társít, mint a biztonság, az elkötelezettség és a bizalom, amelyek mentén a stratégia megvalósulhat.
Az MNB célja többek között, hogy feltérképezve a hazai fintech megoldások és a bankszektor helyzetét megismerje azok erősségeit, és azonosítsa azokat a szegmenseket, amik kihívást jelentenek és fejlesztésre szorulnak. Dr. Pintér Attila, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda befektetési szakágának vezető ügyvédje szerint előbbi erősségek közé tartozik például a fokozódó igény a versenyképes, digitális szolgáltatások iránt, Budapest vonzó és fejlett elhelyezkedése, a kedvező adózási környezet, illetve a szabályozott pénzügyi szolgáltatások iránti ügyfélbizalom. A kihívások között többek között a magas készpénzhasználat, az alacsony vállalkozói kedv, a bürokrácia részbeni nehézkessége, valamint a pénzügyi tudatosság hiánya szerepelnek.
A stratégia négy ága
A stratégia összesen 24 konkrét javaslatot fogalmaz meg, amely részben az MNB hatáskörébe tartozó, kvázi házon belül kezelhető témaköröket érint, részben pedig a kormányzat és a hazai fintech közösség számára megoldandó problémákat vázol fel. A kitűzött célok dióhéjban a versenyképesség, a hatékonyság és a stabilitás, a hazai pénzügyi kultúra erősítése és a digitális kompetenciák oktatásának támogatása.
Az MNB hatáskörébe tartozó javaslatok négy csoportra bonthatóak. Az első szempont az új szolgáltatások piaci bevezetésének ösztönzése: ezen belül az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások támogatására, a digitális azonosítására vonatkozó szabályozás egységesítésére és az MNB engedélyezési folyamatában az ún. „gyorsító sáv” biztosítására kerülne nagyobb hangsúly.
A második témakör a digitális transzformáció és az innovátorokkal való együttműködés támogatása, amely a stratégia közzétételét, a jegybanki álláspont nyilvánosságra hozatalát, a digitális sztenderek kialakítását és egy Technology Sandbox, vagyis egy központilag ellenőrzött technológiai és informatikai tesztkörnyezet létrehozását tartalmazza.
A következő kategória a fintech kapcsolati háló kiépítését és mélyítését foglalja magában, az itt felsorolt javaslatok elsősorban a különböző egyetemekkel, a nemzeti kiberbiztonsági és adatvédelmi szakterületekért felelős intézményekkel, illetve a nemzetközi szabályozókkal való együttműködés mélyítését célozzák meg. Újdonság, hogy az MNB tevékenységéhez kapcsolódóan egy MNB Support Program nevű inkubátor program létrehozását is említi a dokumentum, ami a jegybanki funkciók fejlesztésében járna élen. Ezen felül előkerül egy szakmai-, közösségi- és co-working tér kialakításának a lehetősége FinTech Klub néven.
A stratégia mindezek mellett a pénzügyi és technológiai edukáció fejlesztésének jelentőségére és a tehetséggondozásra is felhívja a figyelmet, különös tekintettel az elektronikus fizetést ösztönző oktatásokra, célzott kampányokra, dedikált versenyekre és szakértői képzések indítására.
Igény az innovációra
Azon javaslatok közül, amelyek kivitelezése a kormányzat feladata lesz, kiemelkedik azt a kezdeményezés, amely a potenciális digitális igényekről és tervekről szóló állami projektlisták közzétételét írja elő. Külföldön ismert és bevett gyakorlatnak számít az, hogy a minisztériumok és az államigazgatási szervek nyilvánosságra hoznak digitális fejlesztésekre vonatkozó konkrét igényeket és terveket. Ez mindkét félnek előnyös, hiszen a piaci szereplők célzottan tudnak fejlesztéseket végrehajtani, a kormányzat hatékonysága pedig a fejlesztések megvalósulásával tovább növekszik.
A dokumentumban szerepel a felismerés, ami szerint a magyar fintech közösség aktivitása elengedhetetlen a célok megvalósítása érdekében. Számukra két pontot határozott meg az MNB stratégia, melyek közül az első egy koordinációs fórum létrehozása a kormányzati export-import ügynökségekkel, ami segíthet felmérni a kedvező külföldi célpiacokat, illetve támogatja a hazai innovációs eredmények külföldi megjelenését. A másik fontos lépés egy Fintech Szövetség kialakítása lenne, amely a kapcsolódó tagszervezetek érdekképviseletét szolgálná, ezen kívül a közösség hivatalos álláspontjának kialakításában és annak képviseletében lenne fontos szerepe.
A hazai fintech szektor fejlesztését célzó stratégiai célok megvalósítását 2020-ban, illetve 2021-ben tervezik elindítani, hatásuk pedig várhatóan az indulást követő 5-10 évben tapasztalható.
A stratégia céljainak eléréséhez közvetve a befektetők, tőkealap-kezelők is hozzájárulnak azzal, hogy fintech vállalkozásokba fektetnek. A Széchenyi Tőkealap-kezelő például 2019 májusában az Irinyi II. Kockázati Tőkealapján keresztül 175 millió forint értékben szerzett 30%-os tulajdonrészt a fiatalok pénzügyi tudatosságát digitális banki termékekkel segítő Family Finances nevű cégben.
A cikket publikálta: SZTA Blog